Földrajz 9–10. (A) I. kötet - 6. Átalakuló települések, eltérő demográfiai problémák a 21. században

Egyetlen emberi faj létezik

Az a felfogás, hogy az emberi faj (Homo sapiens) tagjai fizikai megjelenésük (pl. bőrszín, koponyaméret) alapján különböző típusokba (ún. nagyrasszokba) sorolhatók, az európai felvilágosodás korához köthető. A gyarmatosítás időszakában a gyarmatosítók a fehértől eltérő bőrszínhez negatív tulajdonságokat társítottak, amellyel a leigázott népek elnyomását és legyilkolását indokolták. A 20. században hasonló gondolatokon alapult az apartheid.
A különböző nagyrasszokat alsóbbrendűnek vagy magasabb rendűnek tartó elméletek tudományosan megalapozatlanok.

Fiatal és elöregedő társadalmak

Mennyi fiatal és idős ember él egy országban? Ezt legszemléletesebben a korfa mutatja be. A korfa egy sajátos diagram, amely a lakosságot korcsoportonkénti és nemenkénti megoszlásban ábrázolja. A függőleges tengelyen a koréveket ábrázoljuk, a kettéosztott, vízszintes tengely bal oldalán a férfiak, jobb oldalán a nők népességszáma szerepel.
A korfa alakja sokat elárul az ország népesedési folyamatairól (2.2.). A korfa alakját a születések, a halálozások, a bevándorlás és a kivándorlás határozzák meg. A fiatal társadalmakra piramis alakú, az elöregedő társadalmakra urna alakú korfa jellemző.

1. Keresd meg az idegen szavak szótárában vagy az interneten az apartheid szó jelentését!
2. Mely országban volt jellemző az apartheid a 20. században?
3. Elemezd az atlasz alapján az ország nyelvi és vallási összetételét!
4. Készíts plakátot, amely az apartheid ellen foglal állást!
1. Rendezzetek vitát arról, hogy milyen társadalmi és gazdasági problémákat okoz a 2.1. ábrán bemutatott folyamat!
2. Érdeklődj lakóhelyeden a népesedési folyamatokról! Milyen következményei vannak a korszerkezet átalakulásának?
3. Nézz utána a Demográfiai portré kiadványban a magyarországi népesség jövőbeli folyamatainak!
2.1. Az aktív korúak és időskorúak arányának alakulása
Hasonlítsd össze a korfákat!

Piramis alakú korfa
– Fiatalos korszerkezet, gyorsan növekvő népességszám.
– Magas a 15 évnél fiatalabbak aránya, de csak kevesen érik meg az időskort.
– Fejlődő országok (pl. Niger).

Harang és méhkas alakú korfa
– Egyensúlyban van a születések és a halálozások száma.
– A fiatal és az időskorú népesség aránya kiegyenlített.
– Magas természetes szaporodású, fejlett országok (pl. USA, Ausztrália).

Urna és koporsó alakú korfa
– Alacsony születésszám.
– A fiatalok aránya gyorsan csökken.
– A 65 év feletti népesség aránya növekszik.
– Fejlett országok (pl. Németország, Japán).

2.2. Korfatípusok
1. Hogyan változik a világnépesség korfájának alakja (2.3.)?
2. Milyen folyamatokról árulkodnak az egymásra vetített korfák?
1. Elemezd a PopulationPyramid honlapján a világ népességét ábrázoló korfa alakjának változását 1980-tól napjainkig!
2. Keresd meg Magyarország korfáját, és hasonlítsd össze Németország és Nigéria korfájával!
3. Melyik korfatípus jellemző Magyarországra?
Valamivel több fiúgyerek születik, mint lány. Ez a különbség azonban felnőttkorra kiegyenlítődik, az idősek között már a nők vannak többségben. A nők születéskor várható élettartama akár 5-8 évvel is meghaladhatja a férfiakét. Ettől némileg eltér néhány afrikai és ázsiai ország adata, ahol elsősorban társadalmi-kulturális okok miatt a férfiak élnek néhány évvel tovább. Általános vonás az is, hogy a két nem aránya kiegyenlített. A felerősödő elvándorlás és a háborúk azonban az érintett térségben általában nőtöbblethez vezetnek. Kínában az egygyermekes családmodell elterjedése ugyanakkor épp ellenkezőleg, jelentősen megnövelte a fiúk arányát a fiatal népességen belül.
1. Mi lehet az oka annak, hogy az idősebb korosztályban egyre magasabb a nők aránya?
2. Milyen problémákat okozhat a két nem arányának jelentős különbsége Kínában?
2.3. A világ népességének korfája 1950-től előrevetítve 2100-ig

A Föld korfája (2022)

Vallási sokszínűség

A világ népessége vallási és nyelvi szempontból is sokszínű. A legtöbb hívőt a nagy világvallások tömörítik: a keresztény, az iszlám, a hindu, a zsidó vallás és a buddhizmus. Jelentős számban vannak a vallástalanok is.
A vallások magukban hordozzák kialakulásuk és elterjedési területük természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságait.
A vallási előírások, hagyományok kihatnak a gazdaságra, a politikai döntésekre. Megjelennek a tudomány, a művészetek, a kultúra területén, de az emberi kapcsolatok szintjén is. Hatással vannak az életmódra, a táplálkozási szokásokra, a családalapításra, a születésszabályozásra, a foglalkozás választására vagy a nemek közötti kommunikációra, az egyenjogúságra.

Szót értünk egymással?

Földünk lakói mintegy 3000 nyelven beszélnek, azonban ezek közül a 16 legfontosabbat használja a népesség közel kétharmad része. A legtöbben (1 milliárdan) a kínai (mandarin) nyelvet beszélik anyanyelvként, ezt követi az arab és a hindi. A beszélt nyelvek közül azonban az angol a legelterjedtebb. 400 millió ember anyanyelve és közvetítő nyelvként – az eltérő anyanyelvűek közötti kommunikációban – mintegy 1 milliárd ember használja. Az angol emellett a legelterjedtebb tanult nyelv is.
Hivatalos nyelvnek azt a nyelvet nevezzük, amelyet egy adott állam vagy szervezet a hivatalos működése során használ. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a dokumentumokat hat nyelvre (angol, spanyol, francia, arab, kínai és orosz) fordítják le. Az Európai Unióban minden tagország nyelve hivatalos nyelv. Az utazási lehetőségek bővülése, a külföldi munkavállalás, a világhálón való kalandozás mindinkább szükségessé teszi valamely világnyelv ismeretét.
A többnyelvűség számos olyan térségben jellemző, ahol különböző nyelvű népcsoportok keveredtek egymással. Ilyen országokban több nyelv is lehet hivatalos nyelv. Például Finnországban a finn és a svéd egyaránt hivatalos nyelv, Észak-Finnországban pedig az északi számi nyelv is az (az ország többi részén viszont nem).

A nyelveket rokonságuk szerint nyelvcsaládokba soroljuk. A legelterjedtebb az indoeurópai nyelvcsalád, amelyhez tartozó nyelvek csaknem minden kontinensen elterjedtek. A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, amely nyelvcsalád nyelvét kb. 25 millióan beszélik.
Ez azonban nem jelent etnikai kapcsolatot.

1. Gyűjts példákat a nyelvhasználat átalakulására, a globalizáció nyelvi hatására!
2. Hogyan vélekedtek ezekről a változásokról? Vitassátok meg!
3. Készíts listát azokról a nyelvekről, amelyeken beszélsz és olvasol, és amelyeket szüleid és nagyszüleid használnak! Hogyan változott a három generáció által beszélt nyelvek száma az időben?
4. Miért és hogyan változik napjainkban az idegennyelvtudás szerepe?
5. Keress olyan afrikai országokat, amelyeknek az angol, illetve a francia a hivatalos nyelve! Mi az elterjedésük oka?
1. Alkossatok öt csoportot! Mindegyik csoport válaszszon egy világvallást, és készítsen bemutatót! A bemutatóban térjetek ki:
  
  – a vallás jellemzőire (előírásai, szent helyei, ünnepei, jelképei stb.),
  
  – a művészetekre, kultúrára gyakorolt hatására,
  
  – a vallás hatására, szerepére az emberek mindennapi életében!
2. Mely vallásokra ismersz a számozott képek alapján?
1. Melyik kontinenst nevezhetjük a vallások szülőhelyének?
2. Állapítsd meg az ábra és az atlasz segítségével, mely területeken terjedtek el a világvallások (2.4.)!
3. Nézz utána, hogy a népszámlálási adatok szerint Magyarországon mely vallások a legelterjedtebbek!
4. Hogyan változott településed vallási összetétele az elmúlt évszázadok során?
2.4. A világvallások híveinek földrajzi elterjedése és arányuk az össznépességből
Hogyan élnek az arab nők?

Az iszlám vallású nők társadalmi helyzetét több tényező befolyásolja. A Korán szövegei között találhatók a nők társadalmi szerepére vonatkozó részek. E szerepeket a kulturális elvárások megerősíthetik vagy árnyalhatják. Számos ország jogrendszere is különbséget tesz a nők és a férfiak között. Több országban küzdenek a nők a kényszerházasság és a munkahelyeken tapasztalható hátrányos megkülönböztetés ellen, és azért, hogy ugyanolyan joguk legyen a tanuláshoz vagy a politikai szerepvállaláshoz, mint a férfiaknak.

Az arab országok között jelentős különbségek vannak a nők helyzetét tekintve. Például Katarban – Szaúd-Arábiával ellentétben – nem kell kendőt viselniük a nőknek. Szaúd-Arábiában 1990 és 2017 között a nők nem vezethettek autót. Marokkóban a felnőtt nők 50%-a nem tud írni-olvasni, ezzel szemben Katarban nyolcból hét egyetemista nő.

2.5. Ománi család
1. Hogyan képzeled el egy arab nő mindennapjait? Írd le egy képzeletbeli napját!
2. Gyűjts példákat arra, hogy miként hat a vallás a férfiakkal és a nőkkel szembeni társadalmi elvárásokra!

Együtt, egy országban

Az államok lakosságát egy vagy több nemzet alkotja. A nemzet az emberek olyan tartós, a történelem során kialakult csoportja, amelyet a közös terület, kultúra, nyelv és vallás köt össze.
A nemzetiség (nemzeti kisebbség) egy adott állam területén, az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben élő népcsoport, amelynek van anyaországa. Tagjait nyelvük, kultúrájuk, közös történelmi múltjuk kapcsolja össze. A nemzetiségek élhetnek nagyobb közösségekben (tömbben), de elszórtan (szórványban) is. Vannak olyan országok, amelyek népessége döntően egy nemzethez tartozik, ezek a nemzetállamok (pl. Portugália). A többségre azonban több nemzet, illetve nemzetiség együttélése jellemző (pl. döntően két nemzet, a flamand és a vallon alkotja Belgium lakosságát, Bosznia–Hercegovina
a szerb, a bosnyák és a horvát nemzet közös szövetségi állama, 2.6.). Magyarországon 13 nemzetiséget tartanak nyilván (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán). A cigány nemzetiségnek nincs anyaországa. Az etnikai kisebbség nem rendelkezik anyaországgal, tagjai nyelvi, kulturális jellemzőik, hagyományaik alapján tartoznak össze. Ilyen közösséget alkotnak például a kurdok Délnyugat-Ázsiában.

A nemzetiség létrejöhet például államhatárok megváltozásával, új államok megszületésével vagy tömeges bevándorlással. A magyar nemzet és állam területének felosztásával (1920 után) a magyar nemzet tagjai milliószámra váltak az új országok területén nemzetiséggé (nemzeti kisebbséggé). Ugyancsak a határváltozásoknak köszönhető például az ukrajnai orosz, litvániai és ukrajnai lengyel, horvátországi és koszovói szerb nemzeti kisebbségek kialakulása is. A gyarmatosítás alakította ki Kanada francia nemzetiségét.

1. Mondj példát a közelmúlt háborús konfliktusai közül olyanokra, amelyek vallási, és olyanokra, amelyek etnikai ellentétek miatt alakultak ki!
2. Mondj példákat többnemzetiségű szövetségi államokra Európában!
Jugoszlávia többnemzetiségű ország volt Délkelet-Európában (2.6.), amely az 1990-es években utódállamokra bomlott.

Melyik az államalkotó nemzet az egyes utódállamok területén?
Melyik mai ország nemzetiségi összetétele a legváltozatosabb?
Nézz utána, hogy milyen vallásúak az egyes nemzetiségek ezekben az országokban!
Készíts halmazábrát a volt Jugoszlávia nemzetiségi és vallási csoportjairól!
Nézz utána, hogy melyik országban milyen nemzetiségi feszültségek voltak az elmúlt évtizedekben!

Térkép, amelyen a régi Jugoszlávia nemzetiségei láthatók 1981-ben. (A térképen a mai országhatárok és fővárosok is ábrázolva vannak.) — 2.6. A régi Jugoszlávia nemzetiségei 1981-ben. (A térképen a mai országhatárok és fővárosok is ábrázolva vannak.)

Fogalmak

Összefoglaló kérdések, feladatok

Rajzold meg a gyorsan növekvő, a gyorsan csökkenő, a stagnáló és a háború után „lábadozó” társadalom korfáját! Mely országok mai korfájára hasonlítanak?
Melyik a nyelvi szempontból legegységesebb kontinens? Mely nyelvcsaládok terjedtek el e földrészeken? Vajon miért? Melyik kontinens a legszínesebb nyelvi szempontból?
Határozd meg, hogy a következő csoportok közül ki része a finn nemzetnek: finnországi finn, finnországi svéd, oroszországi finn, számi, finnül tanuló magyar! Vitassátok meg a nem egyértelmű eseteket!

6. Átalakuló települések, eltérő demográfiai problémák a 21. században

2. A népesség összetétele