Az Északi-sark vagy a Déli-sark hidegebb?

Mindkét sarkvidékre jellemző, hogy té­len egyáltalán nem kap napfényt. Nyáron a Nap fo­lyamatosan a horizont felett van, de csak ala­­cso­­nyan. A felszínt elérő napsugárzás legna­gyobb részét a fehér hó visszaveri. Mégis a Déli-sarkon van a Föld leghidegebb éghajlata, hiszen a Déli-sark nagy magasságban (kb. 3200 m), a kontinens belsejében helyezkedik el. Az Északi-sark – mivel nem földrész – a tengerszintnél, az óceán közepén fekszik, ahol a tengervíz hőtárolóként is viselkedik. A déli félgömb nyarának közepén (január) a Nap eléri pályája legmagasabb pontját (kb. 23,5˚), az átlagos hőmérséklet –25 ˚C körüli. Ahogy az évhosszúságú „nap” a lenyugváshoz közeledik, a hőmérséklet süllyedni kezd. Napnyugta (március végén) és napkelte (szeptember végén) időszakában a hőmérséklet –45 ˚C, télen a hőmérséklet folyamatosan –65 ˚C alatt marad. Az Amundsen–Scott Déli-sark Kutatóállomáson feljegyzett eddigi legmagasabb hőmérséklet –14 °C, a legalacsonyabb pedig –83 °C volt.

Gyakori kérdések a villámról és a mennydörgésről

Hogyan keletkezik a villám?

A zivatarfelhőben erős felfelé és lefelé irányuló légáramlások vannak. Ennek következtében folyton összeütköznek, súrlódnak a felhőt alkotó részecskék, jégkristályok, esőcseppek. Így a felhő belsejében nagy mennyiségű elektromos töltés keletkezik: pozitív töltések a felhő felső részében és negatív töltések
a középső és alsó részében. Igen nagy feszültség alakul ki a felhő egyes részei, továbbá a felhő és a Föld között (a felhő és a Föld között több millió volt). Ez a feszültség addig fokozódik, amíg egy hatalmas szikrázás kíséretében a töltések ki nem egyenlítik egymást. Ez a hatalmas villamos kisülés a villám.

Hány villám képződik egy zivatarban?

Ez nagyon különböző lehet. Egyes zivataroknál csak 2-3 villámot figyelhetünk meg. De vannak olyanok is, amelyekben szinte másodpercenként képződnek villámok.

Mennyi ideig tart egy villámlás?

Egy-egy villámlás nagyon rövid ideig, a másodperc igen kis töredékéig tart. Ennek az az oka, hogy a felhőben felhalmozódott töltések a villámláskor gyorsan elfogynak. Persze termelődnek új töltések is, de ezek már egy másik villámot táplálnak.

 

Milyen széles egy villámkisülés?

A villámkisülés izzó, világító csíkja nagyon keskeny a hosszúságához képest. Szélessége a kisülés elején 1-2 cm, később 10 cm körüli, hosszúsága sokszor több km.

Milyen meleg van a villám belsejében?

A villám vakító fénye maga is bizonyítja, hogy a belsejében a levegő rendkívül felmelegszik, rövid ideig több ezer ˚C-os hőség is lehet. Ez az oka, hogy felgyújt különféle tárgyakat, amelyekbe belecsap.

Hogyan keletkezik a mennydörgés?

Már tudjuk, hogy villámlás idején a levegőnek egy hosszú, keskeny csíkja több ezer fokig felmelegszik, de csak egy rövid időre. Ez a nagy fokú és gyors felmelegedés a villámbeli levegő hirtelen kitágulását okozza. Aztán ugyanilyen gyorsan megint lehűl és összehúzódik a levegő. Ezáltal a levegőben lökéshullám keletkezik, amely a hang sebességénél is gyorsabban kezd minden irányban terjedni. Sebessége azonban rövid idő után lecsökken, így a lökéshullám átalakul hanghullámmá.

Miért van a mennydörgésnek kétféle hangja?

A közeli villám hangja egyetlen éles, rövid csattanáshoz hasonlít. Ez a villám igazi hangja. A távoli villámé hosszan elnyúló, morgásszerű, meg-meggyöngülő hang. Ennek az az oka, hogy az eredeti hang a hosszú úton különféle átalakulásokon megy át. Az olyan erős hang, mint a mennydörgés, mindig visszhangokat kelt az útjába eső tárgyakon: hegyeken, sőt a felhőkön is. Ezek a visszhangok beleszólnak az eredeti hang lefolyásába, egyszer megnövelik az érkező hangmennyiséget, aztán megint elhalkulnak. A szél is megzavarhatja a hang terjedését.

Közeledik a zivatar, vagy elvonul?

A villám fénye fénysebességgel terjed, azaz 300 000 km-t tesz meg másodpercenként. Gyakorlatilag azonnal látjuk. A mennydörgés hangja ennél sokkal lassabban, hangsebességgel terjed, 1 km-t tesz meg 3 másodperc alatt. Tehát csak ki kell számolni, hogy hányszor 3 másodperc telik el a fény és a hang megérkezése között. Azaz számolj lassan, másodpercenként egyet, amíg meg nem hallod a mennydörgést, majd ezt oszd el 3-mal! Így megtudod, hogy hány km-re van tőled a zivatar.

A futóáramlások és a repülés

A futóáramlások (jet stream) fontos szerepet játszanak a légi közlekedésben. Mivel az iránya mindig nyugati, ezért a nyugatról keletre tartó légi járatok rövidebb menetidőt igényelnek és kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint ugyanazon a távolsá­gon a keletről nyugatra tartó járatok. Másrészt
a pilótáknak óvatosnak is kell lenni, mert a futóáramlások közelében gyakori a szél drasztikus és hirtelen változása. Ezek a jelenségek hirtelen süllyedésre kényszerítik, „dobálják” a gépet, ami kellemetlen és veszélyes is lehet. A pilóták repülés előtt és alatt mindig friss időjárási térképeket kapnak az aktuális szélviszonyokról, amelyen a futóáramlások és a veszé­lyes turbulenciák helyei is be vannak jelölve. Nézd meg a flightadar24 oldalt!

Sokféle zivatar cellákkal

Egycellás zivatarok

A zivatarok legegyszerűbb fajtái a helyi, egycellás zivatarok. Hőzivataroknak is nevezik azokat. Élettartalmuk 30 perc alatti, ritkán okoznak nagy károkat.

 

Sokcellás zivatarok

A sokcellás zivatarok esetében több zivatarcella alakul ki egymást követően. A kialakulásuk oka az, hogy az első zivatarcellából a földfelszín közelében kiáramló hideg levegő (kifutó szél) úgy viselkedik, mint egy hidegfront. Felemelkedésre kényszeríti a zivatarcella előtt lévő meleg, nedves levegőt. Kialakul egy új cella, ennél is megismétlődik a folyamat. A sokcellás zivatarok élettartama több mint 30 perc, gyakran 2–4 óra is lehet.

 

Kell-e félni a szupercelláktól?

Az utóbbi időkben sokszor hallunk szupercellák pusztításáról a nyári zivataros időszakban. Ez a szó úgy vonult be a köztudatba, hogy csak kevesen ismerik a jelentését. A szupercella olyan zivatarfelhő, amiben forogva áramlik fel a levegő. Ez a leg­lényegesebb különbség a szupercella és a többi zivatarfelhő-típus között. A szupercellák hosszú ideig, 3–7 órán át is életben maradhatnak megfelelő feltételek esetén. Heves viharokat okoznak, orkánerejű széllel, jégesővel, felhőszakadással járnak együtt. A pusztító tornádók többsége szupercellában alakul ki.

 

Beválik-e a valószínűségi előrejelzés?

Bizonyára találkoztatok már olyan időjárás-előrejelzésekkel, ahol az előre jelzett időjárási elem várható értékét nem egy számban adják meg, hanem intervallumban és egy százalékos értékkel, ami azt jelenti, hogy a várható érték milyen eséllyel fog bekövetkezni. Ezek a valószínűségi előrejelzések.

 

A valószínűségi előrejelzések nem konkrét értékeket, adatokat adnak meg, mint a pontosnak tűnő hagyományos előrejelzések, mégis több információval szolgálnak: megmutatják ne­künk az előrejelzésben rejlő bizonytalanságot is. Hogyan lehetséges ez?

Az időjárás-előrejelzések sosem lehetnek 100%-ig pontosak. A ben­nük rejlő hiba, bizonytalanság egyre növekszik az idő elő­rehaladtával, amíg elérkezünk az előrejelezhetőség ha­táráig. De hogyan számszerűsíthető ez a bizonytalanság? A megoldás az lehet, hogy nemcsak egy előrejelzést készítenek, hanem egyszerre sokat, egy kicsit mindig eltérő kiindulási értékekkel. Ezzel szimulálják az előrejelzések kezdetén fellépő mérési, közelítési és egyéb hibákat. Ha sok előrejelzést indíta­nak egy adott időpontban, akkor az előrejelzések eredményei az idő előrehaladtával széttartanak vagy összetartanak, ahogy az 5. ábrán látható. Ahol széttartanak, ott nagy az előrejelzések bizonytalansága. Ahol összetartanak, ott kicsi a bizonytalanság, tehát előrejelzésünk ott várhatóan pontosabb lesz.

Ezt a technikát együttes (ensemble) előrejelzési technikának nevezik. Az Európai Középtávú Előrejelző Központ 50 + 2 tagból álló együttes előrejelzést futtat. Az eredmények sokaságából valószínűségi értékek származtathatók, ezek jelennek meg valószínűségi előrejelzések formájában.