Ugrás a tartalomhoz

3. Védőernyőnk, a légkör

Lecke terület kezdete

6. Ciklonok, anticiklonok, trópusi ciklonok

Szöveg szekció

A mérsékelt övezet légörvényei

A légköri áramlás hullámai addig növekednek, amíg hatalmas zárt örvények alakulnak ki (6.1.). Ezek a zárt örvények az alacsony légnyomású (A) mérsékelt övezeti ciklonok és a magas légnyomású (M) anticiklonok. A mérsékelt övezeti ciklonok kialakulását kiváltják:

  • a nagy hőmérséklet- és nyomáskülönbség;
  • a futóáramlások;
  • a levegő nedvessége.

A ciklonok a sarki front hullámzásából fejlődnek ki, amit a nagy hőmérséklet-különbség okoz (6.1.). A hullámzó sarki front meleg- és hidegfrontra bomlik ketté. Ezek a frontok választják el a kifejlődő ciklon belsejében a hideg és a meleg légtömegeket (6.4.).

A hidegfront és a melegfront elkülönítésének az alapja az, hogy melyik légtömeg áramlik a másik irányába. A melegfront mögött délről északi irányba áramlik a melegebb, a hidegfront mö­gött pedig délre halad a sarkvidéki, hidegebb levegő.

Mérsékelt övezeti ciklonok nemcsak a sarki front hullámzásából keletkezhetnek, hanem a domborzat, a tenger és a szárazföld közötti hőmérséklet-különbség is előidézheti. A lényeg itt is az erősen eltérő tulajdonságú légtömegek (hi­­deg-meleg) találkozása, a köztük lévő front. Ilyen eredetűek a mediterrán ciklonok. Az Alpok vonulatai előidézhetik a hegységen átkelő hideg levegő óramutató járásával ellentétes irányú mozgását. A kialakuló ciklonok energiá­ját és fennmaradását a Földközi-tenger hőutánpótlása adja.

A mérsékelt övezetben a ciklonok különleges fon­tossága abban rejlik, hogy ezek a képződmények ha­tá­rozzák meg az időjárást. A kialakult ciklonokat az uralkodó nyugatias szelek kelet felé sodorják, így a ciklonok forgásukkal és sodródásukkal együtt szállít­ják a bennük lévő, erősen eltérő tulajdonságú légtömegeket, meghatározva ezzel az érintett térség időjárását. Így már látható az összefüggés a nagy földi légkörzés és településünk időjárása között.

 

6.1. A ciklonok kialakulása az Északi-sarkról nézve

A forró övezet légörvényei

A trópusi ciklonok a legerősebben felmelegedő óceáni térségekben alakulhatnak ki. Ezek a légkör legpusztí­tóbb jelenségei közé tartozó, rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló, orkánerősségű széllel pörgő képződmények (6.2.). A forgószél sebessége éppen a nagy légnyomáskülönbség miatt akár
200-250 km/órás sebességet is elérhet.

Az óceánok hőmérséklete az év nagy részében az Egyenlítőtől északra melegebb, ezért a trópusi ciklonok elsősorban az északi félgömbön jönnek létre. Születési helyükről fokozatosan északabbra sodródnak.

Szöveg szekció vége
Fogalomtár szekció

Három forgó légörvény. Mi a különbség?

A mérsékelt övezeti ciklonok egy erősen eltérő tulajdonságú (hideg-meleg) légtömegeket határoló felület, a front hullámzásából ala­kulnak ki. Átmérőjük a legnagyobb a három képződmény közül: 1000–5000 km. Frontok vannak bennük.

A trópusi ciklonok mindig a meleg tengerek felett keletkeznek. Nincsenek bennük frontok. Átmérőjük 400–500 km.
A Csen­des-óceánon hurrikánnak, az Indiai-óceánon tájfunnak nevezik azokat.

Fogalomtár szekció vége
Szöveg szekció
Szöveg szekció vége
Fogalomtár szekció

A ciklon a nagy sebességgel áramló, és ezért örvénylő mozgást keltő szélben, illetve hideg és meleg levegő találkozásakor jön létre. Európa éghajlatát alakító alacsony légnyomású központok:

  • Izlandi minimum: télen-nyáron kiegyenlítő szerepe van.
  • Perzsa-öböli minimum: az öböl fölötti erős felmelegedés szívó hatása miatt a nyugatias légtömegek nyár elején csapadékos időjárást okoznak.

Anticiklon keletkezik, ha a ciklonok környezetében leszálló levegő helyén magas nyomás alakul ki, de akkor is kialakulhat, amikor az erősen lehűlő felszín lehűti a levegőt. Európa éghajlatát alakító magas légnyomású központok:

  • Azori maximum: télen-nyáron száraz, derült időjárást alakít ki.
  • Szibériai maximum: télen alakul ki, derült, hideg időjárást okoz.
Fogalomtár szekció vége
Dobozos feladat szekció

  1. Hasonlítsd ös­sze a ciklont és az anticiklont (6.3.)!

    1. a felszínen kialakuló légnyomás;

    2. a levegő függőleges és felszíni mozgása;

    3. a függőlegesen mozgó levegő páratartalmának változása alapján!

  2. Hogyan módosítja a Coriolis-erő a levegő mozgásának irányát az északi és a déli félgömbön?

  3. Mivel magya­ráz­ható, hogy a cik­lon tágabb környezetében általában anticiklont is találunk?

Ciklónnál felfelé áramlik a levegő, míg az anticiklonnál lefelé.
6.3. A ciklonok és az anticiklonok keletkezése összekapcsolódik
  1. Hogyan fejlődik ki a ciklon? Tanulmányozd a 6.4. ábrát!

    1. Melyik hőmérsékletű levegő mozog gyorsabban? Miért?

    2. A ciklon melyik oldalán jön létre a melegfront és a hidegfront?

    3. Milyen összefüggést veszel észre a ciklonok és a frontok kialakulása között?

  2. Hasonlítsd össze a mérsékelt és a forró övezeti ciklonokat!

Dobozos feladat szekció vége
Fogalmak szekció

Fogalmak

ciklon | anticiklon | hidegfront | melegfront | trópusi ciklon (tájfun, hurri­kán)

Fogalmak szekció vége
Összefoglaló kérdések, feladatok szekció

Összefoglaló kérdések, feladatok

  1. Honnan érkeznek a Kárpát-medence térségébe a ciklonok? Milyen időjárást hoznak?

  2. Ciklonokról, anticiklonokról az EUMETSAT honlapján találsz műholdfelvételeket. Készíts ezekről a légköri képződményekről rövid bemutatót!

  3. Gyűjts információt a közelmúlt nagy trópusi viharairól! Keresd meg az atlaszban kialakulásuk helyét, haladási pályájukat!

 

Összefoglaló kérdések, feladatok szekció vége
A trópusi ciklon összezavarta a figyelmet okosfeladat vége
Lecke terület vége