Ugrás a tartalomhoz

VI. A KÖZÉPKOR IRODALMA

Lecke terület kezdete

50. Az Isteni színjáték – A Pokol

Bevezetés szekció

Bevezető

Dante Poklának felépítése, leírása a keresztény elképzelést követi, de a görög mitológiai alvilág szereplői és helyszínei is szerepelnek, itt van Kharon, az alvilági révész, és az alvilág folyói: a Sztüx, a Phlegethon és az Akheron. Több mitikus-eposzi hős is szerepel Danténál – például Aeneas vagy Odüsszeusz.

  • Mit tanultunk korábban az alvilágról? Nézz utána, hogy kik szálltak le az alvilágba az élők közül!
Bevezetés szekció vége
Szöveggyűjtemény szekció Szöveggyűjtemény szekció vége
Szöveg szekció

A Pokol felépítése

Az Isteni színjáték leggyakrabban idézett része a Pokol. Egy szűkülő tölcsérre hasonlít, amelyben a különböző bűnösök a vétkeik súlya szerint egyre lejjebb helyezkednek el. A Pokol beosztása a bűnök súlyának keresztény megítélését tükrözi.

A meg nem keresztelteket a mértéktelenek követik, majd az eretnekek, az erőszakosak és a csalók után a kilencedik körben az árulókat találjuk, köztük is legalul, a föld középpontjában azokat, akik a bennük bízókat árulták el: Júdást, Brutust és Cassiust. A legmélyebben – félig jégbe fagyva – Lucifer, a lázadó angyal található.

Előcsarnok – Közönyösek
I. kör – (Tornác) Kereszteletlenek
Akheron folyó
I. kör – (Tornác) Kereszteletlenek
II. kör – Szerelemben mértéktelenek
III. kör – Étel-italban mértéktelenek
IV. kör – Pénzben mértéktelenek
V. kör – Indulatban mértéktelenek
Előcsarnok, közönyösek
Sztüx folyó
VI. kör – Eretnekek, hitetlenek
Dis városa
Phlegethon folyó
VII. kör – Erőszakosok
1. gyűrű – felebarátok ellen,
2. gyűrű – önmaguk ellen,
3. gyűrű – Isten, a természet, a művészet ellen
Szakadék
VIII. kör (Rondabugyrod) – Csalók
1. bugyor – kerítők és csábítók,
2. bugyor – hízelgők,
3. bugyor – szentségárulók,
4. bugyor – jósok és varázslók,
5. bugyor – csalók és nyerészkedők,
6. bugyor – képmutatók,
7. bugyor – tolvajok,
8. bugyor – tisztességtelen tanácsadók
másokat becsapók,
9. bugyor – viszályt szítók,
hitszakadások okozói,
10. bugyor – hamisítók, hazugok
Gigászok kútja
IX. kör (Cocitus) – Árulók
1. gyűrű – testvér- és szülőgyilkosok
2. gyűrű – hazaárulók
3. gyűrű – vendéglátójukat elárulók
4. gyűrű – (a Föld centruma) 
jótevőik elárulói
Lucifer
Szöveg szekció vége
Videó
Az Isteni színjáték – A Pokol

Videó vége
OkosfeladatPárosítás kvízNehézségi szint 2

A pokol színei

1/5

Összecsukás
Teljes képernyő
A pokol színei okosfeladat vége
Szöveg szekció

Paolo és Francesca története

A Pokol köreiben több olyan személy is megjelenik, aki a középkori keresztény felfogás szerint bűnösnek számít, de Dante mégsem tekinti igazán vétkesnek. A Pokol második körében szenvednek a szerelem bűnösei. A költő szánakozva nézi őket: nincs egyetlen elítélő szava sem irántuk. Különösen egy pár, Francesca és Paolo vonja magára Dante figyelmét, akik még pokolbéli kínjaik közepette, az őket tovasodró szélben sem szakadnak el egymástól.

Francesca két részletben válaszol Danténak. Először általában beszél a szerelem erejéről, amely őket is halálba juttatta, majd – Dante újabb kérdésre – meséli el saját történetüket. Egy híres középkori lovagregény olvasásakor lobbantak szerelemre. A szerelmi egyesülés tényére nem utal közvetlenül a szöveg, hanem egy kihagyás (alakzat) révén teszi egyértelművé: „Aznap többet nem olvasánk azontúl” – mondja a szemérmes beszélő. A költőt annyira meghatotta a szerelmesek története, hogy mint valami holttest, összeesett.

Szöveg szekció vége
Szöveg szekció

Találkozás Odüsszeusszal

Dante a VIII. kör 8. bugyrában, a rossz, hamis tanácsadók között találkozott Odüsszeusszal. Feltűnő, hogy a költő meg sem említi Odüsszeusz bűnét (a trójai csalást), hanem elsősorban a világot megismerni vágyó hőst látja benne. Szinte esdekelve kéri kísérőjét, engedje meg, hogy beszélhessen vele. Vergilius maga szólítja meg a lobogó tűzben égő Odüsszeuszt, nem engedi megszólalni Dantét, nehogy olasz nyelvéért a görög megvesse. A görög hős megszólításakor saját költői munkáira is utal – a Vergilius költészetére vonatkozó allúziók a Pokol énekeinek visszatérő alakzatai.

Odüsszeusz válaszából későbbi sorsát és halálát ismerjük meg. A történet nem egyezik meg Teiresziász alvilági jóslatával, amelyet az eposzban olvashatunk (Odüsszeia XI. ének, 121–137. sor). Dante minden bizonnyal egy másik hagyományt dolgozott fel. Eszerint az Ithakában élő Odüsszeusz lelkében a világ megismerésének vágya erősebb volt, mint szerelme, ezért újra útra, ezúttal nyugatra indult. Az antik felfogás szerint Herkules oszlopa Gibraltárnál a világ végét jelezte, azon túl tilos volt hajózni. Odüsszeusz mégis túlmegy a szoroson, s a földnek egy másik féltekéjére jut ki. Az a hegy, amelyet a messzeségből megpillantottak, a Purgatórium hegye lehetett, oda azonban – a dantei világelképzelés szerint – nem lehet élő embernek tengeren eljutni. Ezért pusztítja el a vihar Odüsszeusz hajóját.

Szöveg szekció vége
Irány a szöveg szekció

Irány a szöveg!

  1. 1.Olvasd el a szöveggyűjteményben A Pokol kapujáról, illetve A Paolo és Francesca történetéről szóló részt! Milyen sors vár a pokolra jutó lelkekre a Pokol kapujának felirata alapján?
  2. 2.Miért jut kárhozatra a középkor értékrendje alapján Paolo és Francesca? Milyen alvilági büntetést kell elszenvedniük?
  3. 3.Hogyan viszonyul Dante a szerelmesek kínjaihoz?
  4. 4.Olvasd el az Odüsszeusszal való találkozásról szóló részt is! Idézd fel az Odüsszeiában olvasottak alapján, ott mikor és miért járt Odüsszeusz az alvilágban!
  5. 5.Milyen trójai háború utáni útjairól számol be Odüsszeusz az Isteni színjátékban? Hogyan viszonyul ez az elbeszélés az eposzban olvasható történetekhez?
  6. 6.Nézz utána, kiket árult el Cassius, Brutus, Júdás és Lucifer!
  7. 7.Vitassátok meg, a mai kor értékrendje azonos rangsorba állítja-e a bűnöket, mint Dante kora! Ha nem, hol láttok hangsúlyos eltéréseket?
Irány a szöveg szekció vége
Fogalmak szekció

Fogalmak

allúzió: egy korábbi irodalmi mű közvetett felidézése, felfejtése az olvasó közreműködését igényli

kihagyás: alakzat, a szöveg egy lényeges elemére tett áttételes utalás, amely úgy hoz valamit az olvasó tudomására, hogy valójában nem mondja el azt; kihagyás alakzatának egyik változata az elhallgatás

Fogalmak szekció vége
Vitassuk meg szekció

Vitassuk meg!

Szenvedélyes szerelem jelenik meg Gulácsy Lajos nőt és férfit ábrázoló rajzán. A férfi a nő háta mögött, kezét vállára téve csókolja a nyakát. A nő hajfürtjei, kecses, megnyúlt kezei és a meghitt hangulat csendes melankóliát sugall. A kép narancssárgás színei is türközik a szerelmes hangulatot.
Gulácsy Lajos: Paolo és Francesca (1903)

„Elértük, mit ajkam előre mondott,
ahol meglátod a keserü népet,
a sok gonoszt s eszeveszett bolondot.

Aztán mutatva vidám, bátor képet
belém is lelket öntött s kézre fogva
velem a titkok bús honába lépett.

Itt sóhajok, sirás és csikorogva
száz jaj hangzott a csillagtalan éjen,
hogy könnyem rögtön eleredt csorogva.”

(Dante: Isteni színjáték, Babits Mihály fordítása)

  • Milyen irodalmi ismereteid vannak a pokolról? A kereszténység tanítása szerint milyen életút révén kerülhető el a kárhozat?
Vitassuk meg szekció vége
Lecke terület vége