Nagyon hamar megtanuljuk, hogy a levegő nélkülözhetetlen az élethez. Jó azonban azt is tudnunk, hogy ez a gázburok nemcsak a légzésünkhöz szükséges oxigént biztosítja, hanem sok más tulajdonsága is kihat a mindennapjainkra.
Miből van a levegő?
A légkör a Földet körülvevő gáztömeg, amely a Földdel együtt mozogva kering a Nap körül. A légkör különböző gázok keveréke, de található benne cseppfolyós és szilárd részecske is.
A légköri gázok mennyisége térben és időben változhat.
| Állandó arányban jelen lévő gázok | mennyiségük hosszú időn át változatlan | N2, O2 és a nemesgázok |
| Változó arányban jelen lévő gázok | mennyiségük rövidebb időn belül (néhány év, pár évtized) változik |
CO2, CH4, H2, N2O, O3, CFC |
| Erősen változó arányban jelen lévő gázok |
mennyiségük néhány nap, hét alatt, kis területen belül, jelentősen megváltozhat | vízgőz, CO, NO2, NH3, SO2, H2S, (CH3)2S |
Nézz utána!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország több pontján méri a levegőben lévő egyes anyagok mennyiségét. A mért értékeket honlapjukon teszik közzé. A táblázat a budapesti Teleki téren mért értékeket mutatja egy tavaszi napon.
Melyik csoportba tartoznak a mért gázok?
Értelmezd az egyes értékeket!
| Teleki tér | NO2 | SO2 | O3 | PM10 |
| Aktuális érték (PM10 előző napi átlag) |
18,1 | 15,7 | 104,4 | 35 |
| Egészségügyi határérték %-ban |
18 | 6 | 38 | 70 |
| Tájékoztatási küszöbérték %-ban |
5 | 4 | 58 | 30 |
| Riasztási küszöbérték %-ban |
5 | 3 | 43 | 23 |
Érdekesség
Több mint 50 éve segíti a meteorológusok munkáját a Földtől 200–40 000 km távolságban keringő meteorológia műholdak serege. A műholdak mérései számos előnnyel rendelkeznek a felszíni mérésekkel szemben. Segítségükkel nyomon lehet követni a légkörben lezajló gyors időjárás-változásokat, és a műholdak adatai alapján a szakemberek meghatározhatják a felszín hőmérsékletét, következtethetnek a légoszlop vízgőz-, ózon- vagy szennyezőanyag-tartalmára is.
A PM10 a levegőben lévő 10 mikrométernél (μm) kisebb átmérőjű szilárd vagy folyékony részecskék elnevezésére szolgál, amelyek belélegzéskor a tüdőnkbe jutnak.
Miért fontos a levegő összetételére figyelni?
Már az ókorban is törvény mondta ki: „Aerem corrumpere non licet”, azaz „A levegőt szennyezni nem szabad”. A levegő szennyezése az elmúlt 2000 évben azonban nem csökkent, hanem a technikai fejlődéssel fokozódott, ami egyre több katasztrófát okozott.
Az emberiség történetének kezdete óta egyre fokozódó mértékben juttatunk a levegőbe szennyező anyagokat. Az ipari és a mezőgazdasági termelés, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a háztartások is bocsátanak ki különböző szennyező anyagokat, amelyek akadálytalanul feljutnak a légkör magasabb rétegeibe, és országhatárokon át akár más kontinensre is eljutnak. A légszennyezés az emberiséget és a Föld egész területét érintő, globális környezeti probléma.
Érdekesség
„1952. december 5-én, Londonban szmogkatasztrófa vette kezdetét, amely 1953 tavaszáig 12 ezer ember életét követelte. […] Londont napokon át köd borította, és az ott uralkodó szélcsend következtében a szmogréteg napról napra vastagabb lett. A megrekedt füst miatt nappal is sötétség honolt a brit fővárosban, az utcára kimerészkedő emberek gyakran eltévedtek a szmogködben, és lehetetlenség volt az autóvezetés is.”
Védekezés a légszennyezés ellen
A levegő szennyezésére alkalmas melléktermékek keletkezése sajnos kikerülhetetlen. Annak érdekében, hogy ezek mégse szennyezzék a levegőt, szigorú szabályozásra van szükség, ami főleg a nagyipari szereplőket érinti. Ugyanakkor a mindnyájunktól elvárható felelősségteljes emberi viselkedés nélkül kevésbé lehetünk eredményesek: például gumit, műanyagot, festéket tilos bárhol égetni! A légszennyező anyagok eltávolítására, szűrésére többféle eljárás ismert:
- A porjellegű légszennyező anyagokat egy szűrőrendszeren átvezetve szabad csak a levegőbe juttatni. Ahogy egy porszívóból egy szűrőn keresztül jöhet csak ki a beszívott levegő, így kell ezt ipari méretekben is elképzelni, ahol a szűrés több lépésből is állhat. A szűrők jellemzője, hogy mekkora méretű szennyeződést engedhetnek át.
- A környezetszennyező gázok szűrése fizikai és kémiai úton is történhet, mindegyikre számos megoldás ismert. A kémiatermekben használt elszívó vagy a konyhai elszívók is a gázok kémiai megkötése útján tisztítják a levegőt.
- Egy épület bontásakor, nagy felületek csiszolásakor nem tudjuk megakadályozni a légszennyezést. Ilyenkor a munkában részt vevőket kell közvetlenül védeni az egészségkárosodástól. Erre valók a maszkok.
A légkör szerkezete, hőmérséklete
A légkör vastagsága több tízezer km. Nincs éles határa, felfelé ritkul, és fokozatosan megy át a bolygóközi tér rendkívül ritka anyagába. A Földünket körülvevő légkör nem homogén, hanem réteges elrendeződésű.
Az egyes rétegekben más-más összetétel, hőmérséklet és sűrűség tapasztalható. A légkörfizika e tulajdonságok alapján osztja fel és jellemzi az egyes rétegeket.
Ha a légkört hőmérséklet alapján osztjuk szintekre, a határok ott lesznek, ahol a hőmérséklet-változás ellentétes irányúra fordul.
A troposzférában az átlagos hőmérséklet 100 méterenként 0,65 °C-kal csökken a mérsékelt övben.
Légköri rétegek
Az ózonréteg elvékonyodása
A Földtől 10–50 km távolságban, amelyet sztratoszférának hívunk, található egy ózonban dús légréteg. Ez az ózon nem egyenletesen oszlik el, az Egyenlítő fölött kicsit kevesebb, a sarkok fölött valamivel több van belőle. A sztratoszférában található ózon véd meg bennünket a Napból érkező UV-sugárzás jelentős hányadától.
A légkörkutatók az 1980-as években vették észre a Déli-sark felett az ózonréteg elvékonyodását, amelyet elég félrevezetően ózonlyukként emlegetnek. Lyuk nincs, de ettől még minden olyan emberi tevékenységet fel kell számolni, amely az ózonréteget veszélyezteti, mert az egyben az emberi egészséget is veszélyezteti. Az ózonréteget romboló gázok helyett ma már döntően mást használ az ipar, így van esélyünk az ózonlyuk regenerálódására.
Érdekesség
A troposzférában – ahol élünk − a levegő felmelegedése alulról történik, ami azt jelenti, hogy a felszín melegíti fel a levegőt. A napsugárzás csak kismértékben képes közvetlenül a levegő hőmérsékletét emelni.
Tehát a beeső sugárzás felmelegíti a felszínt, és a felszín melegíti fel a közeli levegőréteget. Felfelé haladva a melegedés főként függőleges, felfelé irányuló légáramlásokkal történik, a felfelé szálló melegebb levegő melegíti a hidegebb légrétegeket, miközben maga is lehűl.
Érdekesség
Az UV-sugárzás ellen mi is védekezhetünk, ha nyáron a déli órákban nem tartózkodunk napon, UV-védő krémmel kenjük bőrünket, megfelelő ruházatot és napszemüveget használunk. És figyeljük az időjárásjelentés UV-sugárzásra vonatkozó figyelmeztetéseit!
Érdekesség
A légkör összetételére nemcsak az emberi tevékenységnek van hatása, hanem a Földünkön tapasztalható kisebb-nagyobb vulkánkitöréseknek is. Az elmúlt 30 év legnagyobb kitörése 2022. január 15-én, a csendes-óceáni Hunga Tonga–Hunga Ha‘apai-vulkánkitörés volt. A vulkánkitörés során nagy mennyiségű SO2 került a levegőbe. Több mint 20 km magasra jutott a hamu, ami a közeli szigeteket rövidesen teljesen befedte. A kitöréskor keletkező hangrobbanás több ezer km-re is hallható volt.
Összefoglalás
A légkör a Földet körülvevő gáztömeg, amely a Földdel együtt mozogva kering a Nap körül.
A légszennyezés az emberiség egészét érintő globális probléma, amelynek a megoldása mindnyájunk érdeke és feladata.
A légkör réteges elrendezésű. Az egyes rétegekben más-más összetétel, hőmérséklet, nyomás és sűrűség tapasztalható.
Az ózonrétegnek jelentős szerepe van az ultraibolya sugárzás káros összetevőinek megkötésében. Az UV-sugárzás elleni egyéni védekezés része az egészségünk védelmének.
Ami éltet és véd – a Föld légköre
Kérdések, feladatok
- A háztartások milyen káros anyagokkal szennyezik a levegőt? Mit tehetünk ezek csökkentése érdekében?
- A porszívóba a port gyűjthetjük papír porzsákba, amely ha megtelt, kidobjuk, és gyűjthetjük textil porzsákba is, amelyet ki kell porolni, ha tisztítani akarjuk. És lehet kapni olyan porszívót is, amelybe egyáltalán nem kell porzsák, hanem a gép tartályából kell az összegyűlt port kitakarítani. Szerinted melyik ezek közül környezetbarát? Válaszodat indokold!
- Nézd meg az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján, hogy a mai napon mekkora volt az UV-sugárzás a lakhelyeden, és a munkafüzet táblázata alapján írd le, hogy ennek alapján mire kell ma ügyelned!
- Amióta 1957-ben fellőtték az első mesterséges holdat, a Föld felszínéhez közeli űr legújabb jelensége az űrszemét megjelenése. Nézz utána, mit takar ez a kifejezés! Milyen problémát jelent az űrszemét léte?
Marsi légkör
