20. Fekete és 14 lába van

A fekete_14_labu_forras.zip állományban mellékelt képek egy iskolai szekrény fiókjában talált tárgyakról készültek. A képek minősége nem túl jó, de a tárgyakon levő feliratok, színezések a valóságban sem látszanak jobban, mert kicsi a betűméret, és eléggé kopottak is. A tárgyak azonosításához minden online és nyomtatott eszköz használata megengedett. A leírás, a felismert szövegrészletek, a kép felismer(tet)ése és a környezet leírásából is juthatunk eredményre (vagy zsákutcába).

Amennyiben a feladatot e-mailben kapjuk, a választ is egy e-mailben vagy egy csatolt dokumentumban adjuk meg! Egyéb esetben egy tetszőleges formátumú dokumentumban írjuk be a válaszokat!

A 01.jpg két egyforma valamit ábrázol. Van még több ilyen, amelyeknek a színes csíkjai másmilyen színűek. A csíkos rész mérete kb. 0,7 cm, hengeres alakúak, a kör átmérője kb. 0,2 cm. Mindkét végükön kb. 2,5 cm-es fémdrót van. Vannak ennél kisebb méretű, hasonlóan csíkos elemek is ugyanabban a kis dobozban. Mi ez? Mit jelentenek a képen látható tárgyon a színes csíkok? A minőség elég gyenge, egyébként sem mindenki jó a színek megkülönböztetésében. Hogyan lehet azt, amit a csíkok jelentenek másképp megtudni, és ellenőrizni, hogy jól értelmeztük-e a színeket?

A 02a.jpg és 02b.jpg néhány fekete, 14 fémlábú valamiről készült. Ilyenből jóval több van a fiókban, különböző dobozokban. Méretük egyforma, a 02b.jpg képen látható lyukas táblába pont beleillenek. Láthatóan mindegyiken van (vagyis inkább volt) felirat, ezek között vannak egyformák is, de legalább 10 különböző féle van közöttük. A fekete műanyag rész hosszú oldala 2 cm, a rövid oldala kb. 0,6 cm. Magassága 3 mm, aminek kb. a felénél indulnak a 0,6 cm hosszú lábak. Mik ezek? Vajon miben különböznek a különböző feliratúak? Ha nem is lehet pontosan megmondani, jó lenne egy lista arról, hogy az egyes feliratok mit jelenthetnek, mert akkor egy nagyító, vagy sasszemű diák segítségével utólag legalább a tárgyak egy része azonosítható lenne. A lista egy hivatkozás vagy (a források megjelölésével) másolat is lehet.

A 03.jpg-n az elsőhöz hasonló méretű tárgyak láthatók. Ezeknek nem kétoldalra nyúlik a „karjuk”, hanem egyirányba a két „lábuk”. A barna kerek forma átmérője 4-6 mm, mindegyik lapos. A sárga színűek kicsit ducibbak, 4 mm szélesek. Valószínűleg mindegyiken van/volt felirat. Mik ezek? Mi lehetett a feliratuk?

A 04.jpg egy háromlábú félhengerről készült. A lapos felén középen nagyítóval kivehető négy karakter. Az első L, az utolsó 1. A második M vagy H vagy U, a harmadik G vagy 6. Alul CIZ vagy talán C12 olvasható, felül olvashatatlanok a karakterek. A félhenger magassága és átmérője is 0,5 cm. Mi ez? Írjuk meg a nevét, és adjunk egy hivatkozást, amelyen látható egy felhasználása!

21. Magyar filmek 2000-2020

Ebben a feladatban a címben szereplő időszak magyar filmjeivel fogunk megismerkedni. A Wikipédia egyik szócikke is foglalkozik a korszak filmjeivel, és a port.hu weboldalon is sok mindent megtudhatunk ezekről az alkotásokról. Mi most a Nemzeti Filmintézet archívumának Filmkereső szolgáltatását használjuk a kérdések megválaszolásához és a feladatok megoldásához.

Először keressük meg a Nemzeti Filmintézet archívumának honlapját, majd abban a Filmkereső szolgáltatást! Utána próbáljuk ki, hogy milyen módon működik, milyen eredményeket ad, és csak azután fogjunk hozzá a feladatok megoldásához!

A megoldásokat a forrásként letölhető Magyar_filmek.docx dokumentumba írjuk be vagy illesszük be a feladatok szövege után! A filmkereső adatbázisában talált egyszerű szöveges válaszokat másoljuk át, és formázzuk a szöveg formátumától eltérő, de egységes stílussal! Ehhez hozzunk létre egy Válasz nevű bekezdésstílust a szövegszerkesztőben! Amennyiben a válaszok megadásához számításokat kell végezni, vagy a feladat az adatok grafikonon történő ábrázolását kéri, akkor alkalmazzunk táblázatkezelő alkalmazást! Amelyik kérdéseknél a filmkeresőből kapott válasz többsoros, összetett szerkezetű, ott a megfelelő részt másoljuk táblázatkezelőbe, és azzal dolgozzunk, mert így számításokat is végezhetünk! Ezekben az esetekben is törekedjünk arra, hogy a válaszok egységes kinézetben jelenjenek meg, pl. használjunk azonos betűtípust.

1. Ki rendezte a Magyar vándor című filmet, és ki játszott a filmben Árpád-házi királyt?
2. A rendező ma már klasszikusnak számító, azonos című filmjei 2002-ben, 2008-ban és 2018-ban készültek. Mi a film(ek) címe?
3. Melyek a rendező azon filmjei, amelyeknek forgatókönyvét nem ő maga írta?
4. Készítsünk diagramot, amely megmutatja, hogy a korszak filmjei közül hány kapta a következő besorolást: akciófilm, dráma, kalandfilm, romantikus film, történelemi film, vígjáték!
5. Hány olyan filmben szerepelt együtt Csányi Sándor és Nagy Ervin, amelyet ebben az időszakban forgattak?
6. Kik voltak még további közös szereplők ezekben a filmekben?

22. Autókölcsönző

Az ott forrásként megadott állományban csak az autók rendszámai, a kölcsönzés első és utolsó napja szerepelt, de a konkrét autótípusok nem. Feladatunkban ezt a táblázatot bővítjük.

Az autókölcsönző cég specialitása, hogy csak alacsony fogyasztással rendelkező, benzines autók vannak a kínálatában, és a bérlési díj magában foglalja a benzinköltséget is, amennyiben az autóval megtett út naponta legfeljebb 200 km.

1. A következőkben néhány adatra a világhálón keressünk rá! A forrásokat minden esetben fel kell jegyeznünk, ezért hozzunk létre egy táblázatot, abban „Források” néven egy munkalapot! Ennek első oszlopában helyezzük el az egyes források URL-jét, a második oszlopában pedig a weblap meglátogatás idejét (pl. 2021. 09. 24. 8:50)!
2. Munkánkat mentsük kolcsonzo_autotipusok néven, a táblázatkezelő alapértelmezett formátumában!
3. Keressünk a világhálón olyan autótípusokat, amelyek átlagfogyasztása 5,5 liter/100 km alatti. A rendszám oszloptól jobbra illesszünk be egy új oszlopot, „Típus” fejléccel. Az autótípusokat (pl. Kia Niro) véletlenszerűen rendeljük hozzá az egyes rendszámokhoz!
4. A Típus oszloptól jobbra illesszünk be egy új oszlopot „Fogyasztás (l/100 km)” fejléccel. Itt helyezzük el az adott autótípusra vonatkozó átlagfogyasztási adatokat (pl. 5,3)!
5. Az imént létrehozott oszloptól jobbra vegyünk fel egy új oszlopot „Napi átlag út (km)” fejléccel. Képlet alkalmazásával rendeljünk minden autóhoz egy véletlenszámot 50 és 200 között!
6. A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) minden hónapra meghatározza az átlagos üzemanyagárakat. Keressük meg az utolsó három hónapra vonatkozó adatokat! Hozzunk létre egy „benzinár” nevű munkalapot. Itt tüntessük fel az utolsó három hónap nevét és az ólmozatlan motorbenzin árát. A három hónap adatából számoljuk ki a benzin átlagárát!
7. A „Napok száma” oszloptól balra vegyünk fel egy új oszlopot „Benzinköltség” fejléccel. Másolható képlet segítségével számítsuk ki, hogy mekkora volt a benzinköltség! Ehhez vegyük figyelembe a benzin átlagárát, az átlagfogyasztást és a megtett utat!
8. A diagramot cseréljük le egy olyan oszlopdiagramra, amely az egyes autótípusok benzinfogyasztását mutatja be! A diagramot a munkalap 14. sora alá az F-L oszlopok szélességében helyezzük el! A diagramon látszódjanak az autótípusok és a rendszámok is!
9. A táblázatban elhelyezett autótípusok közül a legalacsonyabb átlagfogyasztású típusról keressünk egy fotót, és illesszük be azt a diagram alá. A kép ugyanolyan széles legyen, mint a diagram!

23. Számítógépes játékok

Napjainkban hihetetlen fellendülést tapasztalhatunk a retro számítógépes játékok világában. Csipkerózsika-álmukból ébrednek a padlások polcán, gardróbok mélyén jobb sorsra váró, sokszor 20-30 éve otthagyott számítógépek. Pótalkatrészeket gyártanak az 1970-es évek végén és a 80-as években készült számítógépekhez. A mára elöregedett alkatrészeket új technológiákkal igyekeznek felváltani. Régi számítógépek modern klónjai jelennek meg.

Az ilyen gépek használatával, helyreállításával, a korabeli játékokkal kapcsolatos hosszabb-rövidebb videók tömkelege jelenik meg – jóformán minden nap. Egészen biztosan fogunk találni a projekt minden részéhez segítséget.

A feladatunk az lesz, hogy ismerjünk meg korabeli játékokat, és mutassuk be, hogyan kelthetők életre mostani gépünkön!

A projekt előkészítése

1. Csoportok alkotása a tanulócsoporton belül – két-három fős csoportokra van szükségünk, akik akár otthon, akár az informatikaórán el tudják végezni feladatukat.
2. Témák kiválasztása:

A csoportok válasszanak egy-egy témát a javasoltak közül, vagy álljanak elő újabbakkal.

• ZX Spectrum
• Commodore 64
• Commodore AMIGA
• DOS-t futtató számítógépek
• A DOS-korszak zenei csúcseszközei: a Roland MT-32 és a Sound Canvas 55 és 88 – és a MIDI formátum

A téma földolgozása során, egy-egy eszközt bemutatva a következő kérdésekre is megpróbálhatunk válaszolni: Mikor és hol gyártották az eszközt? A világ melyik részén volt népszerű? Mennyibe került megjelenésekor – és az a pénz mennyit ért akkor? Mennyit adtak el belőle? Magyarországon foglalkozott-e vele folyóirat (hiszen internet akkor még nem volt)? Lehet-e ilyet venni ma használtan a magyarországi, illetve a nemzetközi internetes bolhapiacokon? Mennyiért? Mekkora memóriája van az adott számítógépnek – hogyan viszonyul ez a mai gépek, mobileszközök memóriájához? Mekkora képernyőfelbontást lehet vele elérni? Milyen eszközzel jelenítette meg a képet? Milyen háttértárat használt?

A projekt megvalósítása

Keltsük életre!

A fent felsorolt eszközöknek máig hatalmas rajongói tábora van – ez már az ilyen eszközökkel foglalkozó videók nézettségéből is kiderül. A rajongók legtöbbjének már réges-rég nincs meg, vagy nem működik az a gyermekkori eszköze, amivel annak idején sok-sok órát töltött el. Ugyanakkor a mai elterjedt számítógépeken kivétel nélkül mindegyikhez létezik emulátor. Az emulátorok telepítéséről pedig sok-sok videó áll rendelkezésre – úgyhogy bátran bele lehet fogni. E feladat írásakor (2021 eleje) a ZX Spectrum emulációja a FUSE, a Commodore 64-é a VICE, a Commodore AMIGA emulációja a WinUAE és az FS-UAE, a DOS emulációja a DOSBox használatával különösebb küzdelem nélkül megvalósítható. A Roland MT-32 emulációjára a munt nevű alkalmazás szolgál, a későbbi SC-55 és 88 (illetve más General MIDI szabványt használó eszközök) helyett akár a VLC nevű videólejátszó is használható a zenék lejátszására.

• Telepítsük az emulációs eszközt!
• Nézzünk meg egy-két „legjobb 10 (top 10) játék” videót az adott számítógéphez, és írjunk össze hármat, ami tetszik!
• Próbáljuk meg ezeket beszerezni – nagyon sokuk mostanra ingyenesen és legálisan letölthető az internetről. Hasonló a helyzet a leghíresebb játékok zenéivel, illetve az ezeket tartalmazó MIDI-fájlokkal.
• Próbáljuk ki őket!

Készítsünk videót!

• 3-5 perces videóban mutassuk be valamelyik eszközt, kitérve a 2. pontban felsorolt kérdések közül néhányra, illetve nagyjából fél perces snittekkel bemutatva az emulált játékok működését, a zenék lejátszását!
• Ne felejtsünk személyes érzéseinknek is hangot adni a videóban, és ha van módunk rá, illusztráljuk néhány képsorral az emuláció működéséhez vezető, rögös vagy épp lejtős utat!

A projekt értékelése, összegzés

Nézzük meg egymás videóit! Mindenki válassza ki a leginkább tetsző filmet/platformot, és a film alapján telepítsen és próbáljon ki egy-két játékot! Mennyire segített a videó a döntésben és a használatban?

Ajánlott magyar nyelvű könyv: Beregi Péter: Pixelhősök (Vince Kiadó, 2010)

24. ÁSZF

Az informatikai eszközök és szolgáltatások használata legtöbbször úgy kezdődik, hogy egy szerződést kell elfogadnunk a gyártóval vagy szolgáltatóval. Persze legtöbbször sietünk, például amikor egy terméket szeretnénk megvásárolni egy webáruházban, ezért nem nagyon foglalkozunk a szerződés tartalmával, csak kipipáljuk, hogy elfogadjuk a feltételeket. Ezt a legtöbbször azért tesszük, mert a szerződés hosszú szövege elrettent minket attól, hogy valóban végigolvassuk. Általában nem követünk el hibát, hiszen azt gondoljuk, hogy a szolgáltató azokat a „szokásos” feltételeket fogalmazza meg a leírásban, amit a jogszabályok előírnak és megengednek számára. Ez remélhetőleg így van, tehát egyik szolgáltató sem ír a jogszabályokkal ellentétes feltételeket. Ennek ellenére érdemes megismerkedni néhány ÁSZF-fel közelebbről is! Sok új információt találhatunk, amelyre esetleg nem is gondoltunk, vagy mást feltételeztünk. Érdemes ezeket megismertetnünk a csoport többi tagjával!

A téma feldolgozását kétfős projektcsoportok segítségével végezzük! Mindegyik kétfős csoport feladata az lesz, hogy egy kiválasztott ÁSZF-et elemezve kérdéseket tegyen föl és válaszokat adjon a dokumentumban megtalálható, számukra új és lényeges, a többiek számára is hasznos ismeretekről!

A projekt előkészítése

Beszéljük meg először közösen, hogy hol is találkozunk ÁSZF-ekkel, mikor történt velünk már meg korábban, hogy elfogadtunk szerződést! Próbáljuk meg csoportosítani a cégeket/szolgáltatókat a termékek típusa vagy a szolgáltatások jellege szerint! Nem lesz nehéz dolgunk, hiszen van e-mail címünk, regisztráltunk néhány közösségi média szolgáltatásra, használunk mobiltelefont, tabletet, számítógépet, az eszközökön telepítettünk szoftvereket, illetve a világhálón böngészünk, híreket olvasunk, vásárolunk stb.

Ezek alapján válasszunk ki olyan ÁSZF-eket, amelyeket átolvasnánk és elemeznénk – például a saját érintettségünk okán, vagy csak azért, mert az érdekel minket! Alakítsuk ki a kétfős projektcsoportokat, amelyek az elemzést közösen végzik!

A projekt kidolgozása

A témakörök választását egy megosztott táblázatba rögzítsük, amelyben szerepel a párosok neve és a választott témakör (és majd a későbbiekben a csoportok által létrehozott feladatlap elérhetősége)! Ha véletlenül lenne két csoport, amely azonos céget vagy szolgáltatót választott, akkor beszéljük meg, hogy az egyikük válasszon másikat!

A párosok olvassák végig és elemezzék az ÁSZF-eket, majd gyűjtsenek ki abból 8-10 olyan gondolatot, amely számukra új, és véleményük szerint nem árt, ha a többiek is tudják! Készítsenek jegyzetet a párosok egy közös dokumentumban, amelyben megfogalmazzák a kérdést, illetve megadják, hogy milyen internetes hivatkozáson érhető el a válasz a kérdésre, és ha az hosszú (és ezek a szerződések ilyenek), akkor a fejezet címét is jegyezzék föl! Gondolkozzanak azon, hogy milyen további válaszok adhatók az általuk feltett kérdésekre, milyen más lehetőségek vannak, amelyek talán nem jogszerűek, vagy kedvezőtlenek valamelyik szerződő fél számára! Minél több ilyen, hihető választ találnak, annál izgalmasabbá válhat a kérdés! Igyekezzenek olyan kérdéseket föltenni, amelyekre több válasz is adható, tehát nem igen vagy nem a válasz! Természetesen ne a szolgáltatás apró részleteire kérdezzünk rá, hanem lényeges gondolatokra, olyan fogalmakra, amelyek feltehetőleg más ÁSZF-ben is előfordulnak!

A kérdések alapján a párosok készítsenek egy online feladatsort, amelyben szerepelnek az előbb megfogalmazott kérdések, valamint a kérdésekre adható válaszok! Többféle ilyen oktatást és tanulást segítő szolgáltatás létezik, ezek közül a párosok szabadon választhatnak! Fontos, hogy sokféle feladattípus jelenjen meg a feladatsorban, tehát feleletválasztó kérdés (egy, vagy több jó válasszal), párosítást igénylő kérdés, sorrend kialakítását igénylő kérdés, és rövid szöveges választ igénylő kérdés. Igyekezzünk úgy összeállítani a kérdéseket és a válaszokat, hogy a feladatsor automatikusan pontozható legyen, tehát pl. a rövid szöveges válasznál csak egy-egy szót várjunk megoldásként. Nézzünk körül a világhálón, hogy milyen eszközökkel tudnánk az online feladatsort elkészíteni!

A projekt összefoglalása és tanulságok

A párosok osszák meg a feladatsorukat például hivatkozás segítségével, majd a hivatkozást másolják a projekt témaköreit tartalmazó megosztott táblázatba, a páros nevét és a témakör címét tartalmazó sorban egy következő cellába!

A csoport, vagy akár az osztály többi tagja innen elérheti és megoldhatja a feladatsort. Az eddigi párok helyett mindenki keressen új társat! Az így alakult párok válasszanak ki három olyan témát, amelynek összeállításában nem vettek részt, és oldják meg a feladatokat! Együtt gondolkodva töltsék ki az űrlapot, válaszolják meg a kérdéseket, illetve a feladatokhoz nyújtott hivatkozások segítségével találják meg a helyes választ, ha az kitöltés közben nem sikerült! Eközben minden tanuló írja fel magának azt a két kérdést, amit legizgalmasabbnak talált! A kitöltések után mindenki mondja el a többieknek a két kedvenc kérdését, és ismertesse a – számára különösen meglepő vagy tanulságos – választ!

25. Szűrő

A digitális térben sokkal nagyobb mennyiségben kapunk adatokat, mint a valós környezetben. Ezek közül sok – és a mesterséges intelligencia alkalmazásokkal egyre több – számunkra érdekesnek tűnő információ fog elérni bennünket, így szinte ösztönösen felfigyelünk rájuk. Azonban attól, hogy érdekes valami, még nem biztos, hogy igaz. Ebben a feladatban a hamisságokat fogjuk gyűjteni.

Projekt előkészítése

• A projekt egyéni feladatként is megoldható, de érdekesebb, ha kétfős csoportokban végezzük el a feladatokat, egymás véleményét, érvelését is meghallgatjuk.
• A feladat előkészítéseként tekintsük át a mellékelt forrásokat, amelyek gyanús e-maileket mutatnak be, de az csak gondolatébresztő a gyűjtőmunkához.
• Egy-két héten át egyénileg figyeljünk minél több közösségi felületet, levelezést! Gyűjtsünk – képernyőkép vagy hivatkozások formájában – példákat: igaznak tűnő és megkérdőjelezhető hitelességű híreket, adatokat, reklámokat, információkat! Lehet olyan is, amiről azt gondolnánk, hogy biztosan igaz, lehet hazugságnak, átverésnek tűnő és félig-meddig elfogadható is. Talán az egyetlen közös szempont, hogy érdekes, a figyelmet megragadó dolog legyen.
• A gyűjtött anyagot a csoporttagok által elérhető és szerkeszthető tárhelyre töltsük fel.

Feladat

A gyűjtemény többféle formátumban tartalmazhatja az egyes forrásokat, emellett témájában is sokféle lehet. Például: életmód tanácsok, támogatás kérése, áltudomány, vád, érzelmekre (szeretet, gyűlölet) ható kijelentések.

1. Alakítsunk ki a források megjelenítésére olyan tárolási módot, amelyben áttekinthetők az egyes elemek! Ez a forma lehet néhány fájlformátum, vagy egy dokumentum (szövegszerkesztőben, prezentációként vagy webes dokumentumként elkészítve).
2. A gyűjtött anyag alapján határozzuk meg a témákat, ennek megfelelően csoportosítsuk és osszuk fel több mappába, dokumentumba a gyűjtött anyagokat!
3. Osszuk fel egymás közt a témákat! Figyeljünk az egyes témákba tartozó elemek számára, igyekezzünk igazságosan megosztani a munkát!
4. Mindenki a saját témájába tartozó mintákat elemezze:
   1. Készítsünk jegyzeteket a gyanút ébresztő mozzanatok, állítások, kifejezések, megjelenési formák észleléséről! Jegyezzük fel, hogy melyik mintában, melyik részlet, miért gyanús!
   2. Elemezzük a gyanús dolgok hitelességét, igazságtartalmát! Keressünk ugyanahhoz az állításhoz más forrásokat, vizsgáljuk meg, ki a források szerzője, a közlés helyének a tulajdonosa!
   3. Ellenőrizzük az igaznak vélt állításokat is!
   4. Akár igaz, akár hamisnak vélt részletet elemzünk, használhatjuk a FILTER technikát: Forrás elemzése, Időben elhelyezés, Logikus kapcsolatok, Tények ellenőrizhetők-e, Emocionálisan vagy racionálisan hat, Részrehajló-e.
5. Készítsünk két prezentációt: az egyikben a hamisságok leleplezését mutassuk be, a másikban a hiteles információk igazolásának lehetőségeit.
   1. A páros egyik tagja az egyik, a másik tagja a másik prezentációt készítse el, ehhez meg kell ismerni és fel is kell használni a másik fél jegyzeteit is. Amennyiben valami nem érthető vagy nem elég pontos a másik jegyzeteiben, beszéljük meg, pontosítsuk a jegyzeteket!
   2. A prezentációkhoz a gyűjtött minta és a hozzájuk készített jegyzetek adják az alapot. Nem szükséges minden mintát felhasználni, de egy-egy jellemzőre – például a logikus kapcsolat hiányára – ha van több mintánk, akkor – válogathatunk több „kedvencet” is.
   3. A prezentációt egészítsük ki tévedéseink listájával! A hamisságoknál jelezzük, hogy mi volt az, amit igaznak hittünk, és a munka során derült ki, hogy hamis. Az igazolt állításoknál jelezzük, hogy mi volt az, amit nem hittünk el, ami gyanús volt, de utóbb igaznak bizonyult!
6. Az elkészült prezentációkat a páros másik tagja nézze át, véleményezze, és szükség esetén a készítője javítsa, szépítse.

Projekt bemutatása

A párosok mutassák be a prezentációikat a csoportnak. Az egyes párok előadása után a többi páros értékelje az előadást, és a saját prezentációjában rejtse el azokat a diákat, amelyekről a többiek már „eleget” beszéltek!

Figyeljünk arra, hogy a diák csak rejtettek legyenek, ne töröljük őket! Az eredményt adjuk be tanári értékeléshez! A legvégén, az egyéni és páros munka értékelésébe a teljes prezentáció tartalma, az előadás minősége és a helyes elrejtés is számít.

26. Digitális világ

Az emberiség történelme során sokféle társadalmi rendszer jött létre. Az ókori civilizációkban a szabadok mellett, de leginkább helyett a munkák jelentős részét rabszolgák végezték. A középkori társadalmi rend alapja a föld volt, melyet a jobbágyok műveltek, míg a társadalom irányítását a nemesség és a papság végezte. A középkor városokban létrejött polgárság fokozatosan egyre jelentősebb lett lélekszámban és szerepét tekintve is. A mai polgári társadalmak – a görög városállamokban élő szabadokhoz hasonlóan – egymással egyenrangú emberekből állnak. Ma a termelés és kereskedelem igyekszik az emberek szükségleteit minél több és jobb termékkel kiszolgálni, így ezeket a társadalmakat fogyasztói társadalmaknak is hívjuk. A néhány évtizeddel ezelőtt megjelenő számítógépek és informatikai eszközök azonban rövid idő alatt nagy változásokat hoztak az életünkben: kialakulóban van az információs társadalom egy új, digitális világban. Nézzük meg ezt az új világot egy kicsit részletesebben!

A projekt előkészítése

Gondolkodjunk el azon, hogy mit is jelent számunkra egy információs társadalomban élni, és mit látunk magunk körül a digitális világból! Készítsünk egy megosztott táblázatot, amelyet a csoport minden tagja szerkeszteni tud! Ebben legyen egy Témakörök munkalap, ahol az első oszlopba mindenki olyan fogalmakat, kulcsszavakat írhat, amelyek eszükbe jutnak erről a világról. Az első oszlopban lévő fogalmak mellé mindenki beírhat olyan gondolatokat, fogalmakat, amelyek közvetlenül részei vagy kapcsolhatók az első oszlopban lévő szavakhoz. Néhány perc után sok minden eszünkbe juthat, és a többiek kulcsszavai szintén ösztönzők lehetnek.

Készítsünk egy Csoportok munkalapot az előbbi táblázatban, ahol két dolgot végzünk el: kialakítunk kétfős csapatokat, akik a Témakörök munkalapon lévő fogalmak közül kiválasztanak maguknak egyet, melyet szívesen megvizsgálnak közelebbről is. A táblázat egy-egy sorában a két tanuló neve, és a választott témakör címe szerepeljen. Igyekezzünk úgy témakört választani, hogy azok ne fedjék át egymást! Ennek érdekében csak olyan téma választható, amelyet korábban még nem választott egy másik páros! A témaköröknek pontos címet itt még nem érdemes adni, mert elképzelhető, hogy egy páros egy-egy részletben jobban elmerül, így a témakör egy bizonyos részét dolgozza ki. Csak arra figyeljenek, hogy más témakörét lehetőleg kerüljék el!

A projekt kidolgozása

A párosok járjanak utána a választott témakörnek, és készítsenek egy gondolattérképet a témához kapcsolódó fogalmakból. Ez történhet egy gondolattérkép-készítő alkalmazás segítségével, de megtehetik egy egyszerű megosztott dokumentumban, amelyben fogalmakat, kulcsszavakat tudnak szövegdobozokba írni, majd azokat ide-oda tudják mozgatni, és nyilakkal tudják szemléltetni a közöttük lévő kapcsolatot. Bár ez a részfeladat az előzetes ismereteikkel is megoldható, ennek ellenére ajánlott, hogy keressenek online, ingyenes gondolattérkép-készítő alkalmazást, és ismerjék meg!

A párosok gondolják meg, hogy osztálytársaik mennyire érintettek az adott témakörben, vajon milyen ismeretekkel rendelkeznek az ő témakörükről! Nézzenek utána a világhálón, hogy milyen nyitott kérdések, vitatémák vannak a témakörükben, milyen fejlesztések várhatók stb. Ez alapján készítsenek egy online kérdőívet az osztálytársak felmérésére! Gondolják át, hogy milyen ismeretek várhatók el a többiektől, és mik azok a fogalmak, amiket esetleg a kérdőívben be kell mutatni, vagy röviden körül kell írni! Ne legyen a kérdőív kérdezz-felelek jellegű, tehát ne rákérdezzen az ismeretekre, hanem véleményt kérjen!

A kérdőív az adott témakörben tartalmazzon nagyjából tíz kérdést, amellyel a többiek véleményét kérik! Fogalmazzanak meg olyan kérdéseket, amelyekre nem igen/nem a válasz, hanem pl. hogy mennyire értek egyet egy 1-től 10-ig terjedő skálán! A kérdésekben törekedjenek arra, hogy ne általánosságokat kérdezzenek, mint pl. „Szerinted mennyire megbízhatóak a kriptovaluták?” Inkább úgy szerkesszék a kérdéseket, hogy személyes legyen: „A taxitársaság egy vezető nélküli autót küld a telefonos rendelésedre. Mennyire tartod valószínűnek, hogy beszállsz az autóba, ami kivisz a csomagjaiddal a pályaudvarra?” Vagy: „Mennyire fogadod el, hogy a testvéred műtétjét egy robot végzi, melyet egy koppenhágai szemorvos virtuális valóság segítségével irányít?”

Legyen minél több olyan kérdés, ami a mai életünkről, a digitális világban való érintettségünkről szól, például arra kíváncsi, hogy „hogyan használjuk, mire használjuk, mit szeretünk benne, mi nem tetszik benne” stb. Az űrlapot igyekezzünk a témához kapcsolható képekkel feldobni, hogy az osztály kitöltési kedvét ezzel is növeljük! Egy-két esetben fogalmazzunk meg olyan kérdést, ahol a kitöltők saját szavaikkal tudnak válaszolni, tehát legyen néhány nyílt végű kérdés!

A párosok a megosztott dokumentumban a Csoportok munkalapon egy cellába másolják be az általuk készített online kérdőívek elérhetőségét! A csoport egyik tagja küldje el levélben az elkészült kérdőíveket az egész osztálynak, és várjunk egy hetet a válaszok beérkezésére!

A projektek bemutatása, értékelése

A beérkezett válaszok alapján a párosok hozzanak létre egy általuk közösen szerkeszthető prezentációt, és értékeljék az osztályt az adott témakörben kapott válaszok alapján! Ha az űrlapkészítő alkalmazás megfelelő diagramokat, ábrákat ad a válaszokhoz, akkor azokat egyszerűen vegyük át, és másoljuk be a prezentációba a hozzájuk tartozó kérdésekkel együtt! Amennyiben szükséges, akkor az űrlapkészítő alkalmazásból táblázatosan kapott adatokat dolgozzuk föl táblázatkezelővel, és mi magunk készítsünk diagramokat, számoljunk átlagokat! Ebben az esetben ezek kerüljenek a prezentációba! Ha nyílt végű kérdéseket fogalmaztunk meg, akkor a kapott válaszokban keressünk kulcsszavakat, gondolatokat, számoljuk meg, hogy melyik fordul elő többször, melyik kevesebbszer, és ez alapján készítsünk szófelhőt! A világhálón több szófelhő-generáló oldal található, használjunk ezek közül egyet! Figyeljünk arra, hogy az ékezetes karakterek nem mindegyik betűtípussal jelennek meg helyesen.

A kész bemutatókat mutassuk be a csoportnak! Röviden elevenítsük fel a kérdést, és ismertessük az eredményeket! A párosok együtt tartsák a bemutatót, röviden térjenek ki arra, hogy mennyire volt meglepő vagy elvárt az osztály véleménye, illetve mennyire egyezik az ő saját véleményükkel az, amit kaptak!